Posts

Puha Péter felszállt a magasba

 Egy szép tavaszi estén a szőkőkútnál találkoztunk. Nem egészen úgy, mint az interneten elhíresült felvételen. Péterrel már régebb óta megkezdődött a csevegés. Csakhogy, én nem emlékeztem erre. Így hát teljesen gyanútlanul kérdeztem tőle, hogy mit kell róla tudni. Erre ő: - De hát mi már beszéltünk korábban, decemberben és te nem is emlékszel? - megvontam a vállam. - Nem. De mentségemre szóljon, hogy sok mindenre nem emlékszem, válaszoltam.  Van egy ilyen képességem, lehet, hogy szuper is, hogy már nem rágódok sokat a félresikerült tinder randikon, sehova sem vezető kapcsolatokon. Megtanultam, elengedni. Nem volt könnyű menet, de ma már úgy vagyok ezekkel a pasikkal, hogy aki két kérdésnél tovább is meg tudja tartani az érdeklődésem, netán még randira is hajlandó vagyok vele, azt hajlandó vagyok megjegyezni. Az összes többi hímnemű jelentkező megy a mentális szemetesbe. Benyomom a dos-omba a format c:\ kódot és máris elfelejtettem. Ez tudom, hogy nem szép dolog, de nekem bevált. Biztos

2:0 Ezermester Ernőnek

 Az online randi szépsége, hogy sosem tudhatod mi vár rád. Megismertem, (végre) egy velem egykorú pasit, már a netes beszélgetéseink alkalmával nagyon szimpi volt. Ahogy az is, hogy nem akart sokat chatelni, inkább találkozni. Mielőtt randiztunk volna megkértem, hogy videóhívásozzunk egyet, ebben sem csalódtam. Másnap személyesen is találkoztunk.  Nagyon okosan egy mindkettőnk számára ismeretlen helyszínt választottam. Seperc alatt kiderült, hogy nem csak online voltunk egy hullámhosszon és ha nem az utcán lett volna a randi, biztosan levegő sem lett volna köztünk.  Úgy éreztem minden oké, ebből még lesz randi. Két nap múlva közölte velem, hogy ő nem tudna szeretni és szexnél több részéről nem lehet. Ezzel én úgy voltam, hogy akkor nem fogok könyörögni és hagytam. Azért kapcsolatban maradtunk, de többet nem beszéltünk.  Bántott a dolog, mert úgy éreztem, hogy egy félreértés miatt koptatott le, pedig nekem nagyon szimpatikus volt. És nem is azt akartam, hogy másnap feleségül vegyen, csa

Gorilla bácsi benézett

Most a koronavírusos időkben nagyon izgalmas a netes vakrandizgatás. Nincs hova menni és maszkban kell az utcán is lenni, így eléggé titokzatossá váltak a séták is a beszélgetőpartnereinkkel.  Nemrég megismerkedtem egy pasival a neten, nevezzük Dezsőnek. Egyedülálló 41 éves pasi, már önmagában gyanús, hogy egy ennyi idős pali miért egyedülálló. Rádaásul gyereke sem volt. Nem vagyok előítéletes, de láttam már ezt-azt a netes ismerkedéseim során, ezért jó alappal feltételezek ilyesmit.  Szóval Dezsővel elkedztünk beszélgetni, mad felvett viberen. Na ezt nem kellett volna, mert másnap már telefonon hívott. Nagyon nem volt szimpatikus ez, de mivel mindenkinek megadom az esélyt, belementem. Mesélt róla, hogy mit csinál aznap én meg közben halálra untam magam.  Pár órával később újra hívott, hogy habár elutazott a szüleihez, de mégis hazajön és találkozzunk. Mondtam neki, hogy benne vagyok és egy szép zöld parkot javasoltam randihelyszínnek. Ezt követően még vagy hatszor hívott fel.  - Szia!

Mini pizza vagy wrap, amit csak akarok

Image
 Nagyon szeretem a tortillát, s mivel csak egy vékony tésztalapról beszélünk, szerintem teljesen belefér a diétába. Szerencsére megtaláltam a tökéletes szénhidrátcsökkentett verziót, amelyet már kétszer el is készítettem. Mondhatom, nem nehéz és gyorsan megvan, ráadásul sokáig eláll. Mutatom is....  20 dkg teljes kiőrlésű vagy Dia wellness liszt  fél zacskó sütőpor  kis só  10 gramm kókuszolaj (én olívát használtam) 1,5 dl meleg víz (ezt mind a kétszer kifelejtettem)  A száraz hozzávalókat összekeverjük, majd beletesszük az olajat és a vizet.  Egy jól formázható tésztát kapunk, ha mindent jól mértünk le.  Ebből golyókat gyúrúnk, annyit, ahány tortillát szeretnénk készíteni.  A golyókat jó vékonyra nyújtjuk, nekem először nehezen ment. Ilyenkor feltekerhetjük a tésztát a sodrófára és úgy sodorhatjuk vékonyra. Célszerű a serpenyő méretére formázni, ha valamiért nem sikerül barátunk a pizza vagy derelyevágó, amivel levághatjuk a felesleges részeket és kerekre igazíthatjuk a tésztát. Ha ez

Levest is csak okosan!

Image
 Nagy levesevő vagyok, de nem mindegyiket szeretem. A krémlevesek például abba a szűk körbe tartoznak, amit igen. Abból is különösen nagyon a sütőtökből és a spárgából készültet. Ez utóbbinak van most a szezonja, úgyhogy előszedtem a fagyasztóból a tavaly vásárolt zöldspárgámat, amit már megpucoltam és felszeltem és nekiláttam egy jó kis krémleves elkészítésének.  Olyan két köteg zöldspárga kell a leveshez, egy nagyobb vöröshagyma. Dobtam még bele 3-4 darab sárgarépát kockázva, 2-3 zöldséget szintén kockázva, s két kis szem krumplit pucolva, kockázva. Ezeket olajon megpirítottam, amikor a hagyma üveges lett felöntöttem annyi vízzel, amennyi levest szerettem volna.  Fűszerezéshez sót, borsot, szerecsendiót és fokhagymát használtam. Ezt főzzük, úgy fél órát, amíg meg nem puhul. Ha ezzel megvagyunk jöhet a botmixer!  Én kis adagokban egy külön tálban szoktam összeturmixolni, egyenlő arányban zöldséget és levet. Majd a végén az egészet összekeverem és kész is az isteni spárgakrémleves. 

Házi palacsinta bomba

Image
 Miután elfogyott a palacsintaporom megkíséreltem egy saját fejlesztésűt előállítani. Több receptet elolvastam online, majd összeraktam egy sajátot.  Kétszer próbálkoztam, az első alkalommal inkább volt tojásrántotta mint fehérjepalacsinta. Másodjára már sikerült.  Mutatom, hogyan készült: - 1 adag fehérje (kb 25 g) - 1 v. 2 tojás  - 33 gramm zabpehely darálva  - egy kevés sütőpor  - egy teáskanál eritrit  - aszalt gyümölcs - kb fél deci tej  A száraz hozzávalókat kevertem össze előbb, majd hozzátettem a tojás(oka)t és a tejet, a végén az aszalt gyümölcsöket feldarabolva. Amikor egy jó sűrű, de még önthető massza lesz belőle. A serpenyőbe fújtam egy kis olajat és két nagyobb palacsintát sütöttem belőle. Egy kis vanília aromát is tehetsz bele, úgy még jobb. 

Nincs lehetetlen, 30 felett sem!

Image
Az életmódváltásban nekem a legnehezebb az volt, hogy a tv előtt töltött estéket lecseréljem izzadással töltött órákra.  Persze attól, hogy elkezd az ember mozogni, nem kell minden korábbi szokásáról lemondani. De azért átalakulnak a fontossági sorrendek. Eleinte személyi edzővel csináltam, mert így megvolt a motiváció, hogy miért menjek el minden nap a terembe. Kifizettem egy csomó pénzt a bérletre és az edzőmnek, úgyhogy nem hagyom kárba veszni. Ez jó taktikának bizonyult, mert miután már nem jártam edzőhöz is ugyanúgy folytattam az edzést, hiszen addigra már a mindennapjaim részévé vált.  Jelenleg heti 4-5 alkalommal edzek, mert már egy éve stagnál a súlyom (néha még felfelé is ugrik). Fokozatosan emeltem az edzéseim mennyiségét, amelyeket azóta tudok szuperül nyomon követni, hogy vettem egy okoskarkötőt, aki nekem mindig jelzi, pontosan mennyi kalóriát égettem el aznap. Eleinte csak 200 kalóriák égtek el az izzadástól, most már nem ritka az sem ha ötszáznál több.  Azt az elvet köve